Blog Toborzás és kiválasztás
Toborzás és kiválasztás: hogyan legyen gyorsabb és pontosabb?
Egy 20–200 fős cégnél a toborzás jellemzően három ok miatt lassú: nem világos, kit keresnek; a hirdetés és az interjú nem a valós munkakörre épül; és a döntés túl sok ember között, túl lassan születik meg. A jó jelöltek közben máshová mennek. Az alábbi öt lépés ezt a három okot kezeli.
1. Döntsd el, melyek a kulcspozíciók
Nem minden pozíció egyformán fontos. Egy 80 fős cégnél jellemzően 8–12 olyan pozíció van, aminek a betöltetlensége közvetlen kárt okoz: a termelésvezető, a kulcsügyfelek értékesítője, a főkönyvelő, a műszakvezetők. Ezekre több figyelem, nagyobb költségkeret és gyorsabb döntés jár, mint a többire. Ha ez nincs eldöntve, a cég minden pozíciót ugyanúgy toboroz, és a fontosakra nem jut elég figyelem.
2. Írd le a valós munkakört, mielőtt hirdetsz
A hirdetés gyakran a régi munkaköri leírásból vagy egy másik cég hirdetéséből készül. A jelölt így nem azt kapja, amire számít, és a próbaidő végén kilép. Hirdetés előtt érdemes a vezetővel tisztázni: mi a munkakör célja, mi az öt legfontosabb feladat, miről dönt a kolléga egyedül, mi a nehéz ebben a munkában, és miből látszik három hónap múlva, hogy jó volt a választás. Ez egy óra, és sok toborzási időt megspórol.
3. Strukturált interjú, ugyanazokkal a kérdésekkel
A „beszélgessünk egy kicsit” interjú a rokonszenvet méri, nem az alkalmasságot. A strukturált interjúban minden jelölt ugyanazt a 8–10 kérdést kapja a munkakör valós helyzeteiről, például: „Mondjon egy példát, amikor egy határidőt nem tudott tartani. Mit tett?” A válaszokat előre rögzített szempontok szerint értékelitek. Ez nem bonyolultabb, mint a kötetlen beszélgetés, csak pontosabb, és két interjúztató is össze tudja hasonlítani a jelölteket.
4. Kevés döntéshozó, gyors döntés
Egy jó jelölt egy-két hétig vár. Ha a döntéshez a tulajdonos, az ügyvezető, a területvezető és a HR is kell, és ők három hét alatt tudnak egyeztetni, a jelölt már máshol dolgozik. Kulcspozíciónál két interjús kör, két döntéshozó, és az utolsó interjú után három munkanapon belül ajánlat. Ehhez előre el kell dönteni, ki dönt, és milyen bérsávban.
5. A próbaidő legyen a kiválasztás része
A próbaidő nem formalitás, hanem a kiválasztás utolsó lépése. Az első 90 napra legyen beillesztési terv: mit kell megtanulnia, ki segíti, és mikor kap visszajelzést (az első héten, az első hónap végén és a harmadik hónap végén). A harmadik hónap végén a vezető tudatosan dönt, hogy a kolléga marad-e. Sok rossz felvétel azért marad évekig a cégnél, mert a próbaidő végén senki nem döntött.
Mikor érdemes külső segítséget bevonni?
Ha egy kulcspozíció három hónapnál régebben betöltetlen, ha a felvett kollégák jelentős része a próbaidő alatt kilép, vagy ha egyszerre több pozíciót kell betölteni, és nincs, aki vigye a folyamatot. A kiválasztás és a megtartás a havi együttműködésben is visszatérő téma: azok közé a HR-kérdések közé tartoznak, amik a legtöbb cégnél a tulajdonos idejét viszik el.
A kiválasztás és a megtartás a havi együttműködés visszatérő témája. Ha nálatok is ez viszi el a legtöbb idődet, nézd meg, hogyan zajlik a HR-tanácsadás kkv-knak.