Blog Munkaerő-megtartás
Hogyan építsünk működő ösztönzési rendszert kkv-ban?
Az ösztönzési rendszer sok cégnél úgy születik, hogy a tulajdonos év végén kioszt valamit, aztán valaki megsértődik. A következő évben jön egy táblázat tíz mutatóval, amit senki nem ért, és fél év után már senki nem néz. A működő ösztönzési rendszer ennél egyszerűbb, de tudatosabb.
1. Indulj a cég két-három céljából
Az ösztönzési rendszer arra való, hogy a kollégák energiája oda menjen, ahol a cégnek szüksége van rá. Ezért először a cég következő évi két-három legfontosabb céljából kell kiindulni: árbevétel, nyereség, egy új termék, kevesebb selejt, az ügyfelek megtartása. Ha ezek nincsenek kimondva, az ösztönzési rendszer nem tud jó lenni.
2. Kevés mutató, amire a kolléga hatni tud
Munkakörcsaládonként két-három mutató, nem több. És csak olyan, amire a kolléga a saját munkájával hat: a termelésben dolgozó a selejtre és a határidőre, az értékesítő a fedezetre és az új ügyfelekre, a vezető a csapata eredményére és a fluktuációra. A cég nyeresége a tulajdonos mutatója, nem a betanított munkásé.
3. Egyszerű, kiszámítható képlet
Ha a kolléga nem tudja fejben kiszámolni, mennyit kap, ha teljesít, a rendszer nem motivál. Egy jó képlet egy mondatban elmondható: „Ha a csapat selejtje 2 százalék alatt marad, mindenki bruttó X forintot kap negyedévente.” A sávos, súlyozott, tízváltozós képletek papíron igazságosabbak, a gyakorlatban használhatatlanok.
4. Negyedéves ritmus
Az éves prémium túl messze van ahhoz, hogy a napi munkára hasson. A havi túl gyakori, és sok adminisztrációval jár. Negyedévente a kolléga még látja az összefüggést a munkája és az eredmény között, a cég pedig még tud korrigálni, ha valami nem működik.
5. Próbaüzem és személyes bevezetés
Az első negyedévet érdemes próbaüzemként futtatni: mérni, kifizetni, de jelezni, hogy a rendszer még finomodik. A bevezetés vezetői feladat: minden vezető a saját csapatának, személyesen mondja el, mi a cél, mi a mutató, mi a képlet, és válaszol a kérdésekre. Egy e-mailben kiküldött szabályzat még nem ösztönzési rendszer.
6. Mérés és évenkénti felülvizsgálat
A mutatókat láthatóan és rendszeresen kell közölni, hogy a kollégák negyedév közben is tudják, hol tartanak. Évente egyszer érdemes az egészet átnézni: változtak-e a cég céljai, működik-e a mutató, és van-e olyan hatása, amit nem akartatok, például hogy a mennyiség a minőség rovására megy.
Öt hiba, ami tönkreteszi az ösztönzési rendszert
- Túl sok mutató, és olyanok, amikre a kolléga nem tud hatni: nem érti, és nem is érdekli.
- „Megérzés alapú” jutalom: igazságtalanságérzetet szül, és hiteltelenné teszi a rendszert.
- A célok év közben változnak, a kolléga pedig utólag tudja meg.
- A prémium alapbérré válik: ha mindig mindenki megkapja, nem ösztönöz, csak elvárás lesz belőle.
- A vezetők nem tudják elmagyarázni: ha a vezető sem érti, a csapat sem fogja.
Mit ne várj az ösztönzési rendszertől?
Az ösztönzési rendszer nem pótolja a jó vezetést, a tisztázott elvárásokat és a fejlődési lehetőséget. Ha a kilépések oka a közvetlen vezető, a prémium nem tartja meg az embereket. Az ösztönzés a megtartás egyik eszköze a sok közül, és csak akkor működik, ha a többi is rendben van.
Az ösztönzési rendszer a megtartás egyik eszköze, nem az egyetlen. Hogy mi jön előtte, azt a munkaerő-megtartásról szóló oldalunkon írtuk le.